Búfelejtő

Egy bíró válasza a joghallgató írására

2017. október 31. - Búfelejtő

Ahogy azt sejtettem, a címben említett írás, melyben egy joghallgató a magyar igazságszolgáltatást kritizálta, igencsak megosztotta az olvasókat. Most következzen egy bíró válasza. 

Kedves Szerkesztők!

Ha megengedik, hozzászólnék a korábbi poszthoz, amelyben jogászhallgató társuk kifejtette véleményét a bíróságok működéséről. Magam ugyanis aktív bíró vagyok, 2007 óta dolgozom egy megyei törvényszék polgári szakán. Ennél többet azonban érthető okokból nem árulhatok el magamról.

Bár az ifjú kolléga soraiban erősen túlteng az ifjúság dühe, az általa leírtak sajnos nagyrészt megfelelnek a valóságnak. Magam is napi rendszerességgel látom, milyen ordító szakszerűtlenségek, hibák halmozódnak egy-egy elsőfokú ítéletben. Sokszor érzem úgy, hogy az elsőfokú ítéletet nem is szakember hozta. Teljes mértékben igaz, hogy a váderedményesség mindenek fölött áll, és ennek érdekében – ahogyan társuk fogalmazott – valóban hajlandó akár emberéleteket is eltaposni az igazságszolgáltatás, pontosabban az annak nevezett valami.

A helyzet sosem volt jó, azonban nemrég lett ennyire súlyos. 2012 óta, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) megalakulása óta a politikának közvetlen beleszólása van az ítélkezésbe. Az ügyészség már régesrég nem független. Ne higgyük, hogy csak az olyan, valóban politikai felhangú ügyekben születnek elfogult ítéletek, mint a Tolvajkergetők elleni eljárás. Politikai cél az is, hogy minél több “bűnöző” legyen kivonva a forgalomból. Ezért születik ennyi elmarasztaló ítélet. A bírók pedig az állásukkal játszanak, ha megpróbálnak ez ellen tenni. Az OBH folyamatosan küldi nyugdíjba a tapasztalt kollegákat, és neveznek ki a helyükre gyakorlatilag friss diplomás, gyakorlatlan újoncokat. Jobb esetben bírósági titkárok vagy korábbi ügyészek öltik magukra a lila talárt, de sokszor kapunk mindenféle állami hivatalokból levitézlett – vagy éppen az előléptetést ki tudja, mivel kiérdemelt – csinovnyikokat. Magyarországon ugyanis mindössze 1 (egy) év jogászi szakmai gyakorlat kell ahhoz, hogy valaki bíró legyen. Ezek a bírók aztán tökéletesen nulla szakképzettséggel járnak el úgy, hogy a kriminológiát a kereskedelmi tévék sorozataiból tanulják, és rendszeresen összetévesztik az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés feladatkörét. A másodfokon eljáró bírók, már akinek még van ingerenciája valamiféle rendet tartani az igazságszolgáltatás háza táján, legfeljebb annyit tehetnek, hogy az általuk kiszabott aránytalan büntetéseket enyhítik. Hatályon kívül helyezni azonban ritkán lehet, ugyanis ha túl sokszor tesz ilyet a másodfokú bíró, ő lesz a következő, akit az OBH soron kívül nyugdíjba küld. Túl sok felmentés ugyanis nem tesz jót a váderedményességi mutatónak, ezáltal pedig Polt Péter főügyész úr egójának.

Igaza van a leendő kollégának abban is, amit a nyomozásokról írt. Így van, a nyomozások célja rendszerint nem a valóság felderítése, hanem egy gyanúsítás mindenáron való bebizonyítása. Rendszeresen fordul elő például, hogy a terheltet védő jelenléte nélkül hallgatják ki a rendőrségen, aztán az így beszerzett beismerő vallomásra alapul az elmarasztalás. Ez az egyik legelemibb hiba, amit egy bíró véthet, sőt, egy elsőéves joghallgatónak is illene tudni, hogy a beismerő vallomás önmagában nem lehet döntő bizonyíték. Hamisításokat, bizonyítékok eltüntetését is gyakran tapasztaljuk, és ezeknek valóban nagyon ritkán van bármilyen következménye. Az ügyészség rendszeresen “falaz” a rendőröknek, még a legnyilvánvalóbb esetekben sem. Valószínűleg azért is, mert ha minden rendőrt kirúgnának, aki törvénytelenséget követett el, már egyetlen kapitányságot is nehéz lenne állománnyal feltölteni.

Azzal az állítással pedig, hogy a magyar bírósági eljárások aránytalanul sokáig húzódnak, nem lehet vitatkozni. Az említett kanadai példát, miszerint 18 hónap után a büntetőügyet meg kell szüntetni, én magam elhamarkodottnak tartom, és egyébként a kanadai jogászok körében is heves vita dúl, hogy vajon érdemes- e ilyen pontos határt megállapítani, ennek ellenére azonban tény, hogy ez a szabályozás létezik. Azzal pedig magam is egyetértek, hogy képtelenség, hogy két-három évvel a bűncselekmények után történjen meg a tanúk első szabályszerű kihallgatása, ilyenekre nem lenne szabad ítéleteket alapozni. Hogy emellett 93-99% között ingadozó váderedményességet is sikerült elérni, önmagában botrányos. A majdnem-kolléga úr cikke nyomán néztem utána: Németországban 80%, az Egyesült Királyságban 78-81%, Ausztráliában 79%, Kanadában pedig átlagosan 63% a váderedményességi arány. A miénkhez hasonló csak Kínában, Belorussziában és Törökországban fordul elő, illetve Japánban, de ott tényleg annyira eltérő a jogi kultúra, hogy azt nem lehet az európai rendszerekhez hasonlítani.

Meglepett azonban a cikk végén tett konklúzió, amely szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága többször marasztalta el Magyarországot 1993 óta, mint Törökországot 1952 óta. Ez nyilvánvalóan nem igaz, hiszen mint annak a Bíróság weboldalán utána lehet nézni, Magyarországot 2015-ig 388 esetben, Törökországot azonban 1,036 esetben marasztalta el Strasbourg. Mégis meg kell védenem ifjú kollégámat, akit egyesek egyenesen hazugnak neveztek, mivel valószínűleg azt felejtette el közölni röpiratában, hogy a lakosság arányának tekintetében történt több elmarasztalás. Magyarország lakossága a CIA World Factbook szerint 9 897 541 fő, Törökországé 79 414 269. Így pedig valóban sokkal rosszabbul állunk, ugyanis míg 100 ezer török lakosra pontosan 4 elmarasztalás jut, ugyanennyi magyarra 4,1. Tehát az állítás igaz.

Lelkes ifjú kollégámnak kívánom, hogy tartsa meg magában az igazság szeretetét, de ha a pályán szeretne maradni, tanulja meg befogni a száját. Amiket ugyanis leírt, azokat nem szabad felemlegetni. Nyíltan legalábbis egyelőre nem. Remélem, mire ő is talárt ölt, ez már máshogy lesz.

Forrás.

A bejegyzés trackback címe:

https://bufelejto.blog.hu/api/trackback/id/tr9113120476

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Makranczi Zita bíró elmebeteg! 2017.11.04. 06:36:42

"Makranczi Zita jelentette ki - a Pesti Központi Kerületi Bíróságon -, hogy az objektív mérce szerint nem alkalmas a becsület csorbítására az, ha valakiről azt állítjuk, hogy elmebeteg. Ez ugye értelemszerűen őrá is érvényes. " - Igen ezzel is telje...

Trackback: Ami a váderedményesség mögött van 2017.11.01. 04:21:06

Az ember olvas egy blog postot, amiben valaki olyan állít ezt-azt aki a postban magát bírónak nevezi. Ha én is bírónak nevezném, holnap mehetnék a bíróságra, mert megsértettem a magyar bíróságok jó hírnevét, azt a látszatot keltve, hogy valaki olyan hi...

Trackback: Fazekas Sándor vágyakozása Handó Tünde iránt 2017.10.31. 14:23:57

"A választás tétje – ahogy azt belső harcok is mutatják – óriási." .. " Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke, aki szerint nem átlátható az OBH elnökének eljárása, miközben a bírói álláshelyek átcsoportosítása, elvonása, megszüntetése az egyi...

Trackback: Bíróságon videózni 2017.10.31. 14:23:41

Videózni tárgyaláson? A legtöbb esetben szigorúan tilos! Hogyan tudna különben a bíró jegyzőkönyvet hamisítani. Bírói Önkény Ellen mozgalom figyelemfelkeltő anyaga

Trackback: Bírói Etikai Kódex áltudományos 2017.10.31. 14:23:21

A Bírói Etikai Kódex önmagában botrányos. Az áltudományos szervezetek és a szélsőséges vallási szekták színvonala szerint íródott. TEKINTÉLYELVEKET és NEM JOGOT ÉS JOGSZERŰSÉGET VÉD! "kollégái által hozott döntéseket egyéb módon sem bírálja" Pedig a ...

Trackback: Bírói önkényuralom kialakulása 2017.10.31. 14:22:56

Ha a hatalomnak nincs semmilyen kontrollja, illetve csak is saját maga, akkor a rendszer törvényszerűen önkényuralomba torkollik. - Bírói Önkény Ellen mozgalom

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Surdablog 2017.11.01. 21:48:13

@RobinWarez: Persze, hogy nincs tuti ügy. Ezért csak 98% a váderedményesség. Ez a "tuti ügy" hibahatára.
Az ügyek jelentős részében nem az a kérdés, h a vádlot elkövette-e a bűncselekményt. Van kellő bizonyíték, általában beismerő vallomás, stb. A vita azon megy, h mi a jogi megítélés. Emberölés kísérlete vagy súlyos testi sértés. Meg azon, h ez mit ér.
És igen, a statisztikádból az a következtetés is levonható, hogy az ügyész a kétes ügyeket leszarja, vádat sem emel. Csak rontaná a statisztikáját. Amiben nem érzi, h nyert ügye van, az kuka.
Ezért nem használható önmagában a statisztikád, ezért alkalmatlan arra, hogy levonj belőle olyan következtetést, amit levontál.

Surdablog 2017.11.01. 21:53:00

@Beer Monster: Ja, reprezentatív példákból, mintákból. De az egyes hivatkozott példák, mint móri ügy, meg 4 másik példa nem reprezentatív minta, így ebből általános következtetés levonni tudományos igénnyel nem lehet. Persze, amatőr statisztikusként nektek nem probléma. Gondolom azt is simán levezeted, h a gólya hozza a gyereket. (mer ugye erős a korreláció a gyerekszületések száma és a település gólyáinak száma között).

Measurer 2017.11.01. 22:17:48

@RobinWarez: K.E. elitėlėse a bírók informális befolyásolásának hazai szégyenletes gyakorlatát példázza. Ez törtėnik akkor, ha a gombhoz varrják a kabátot.

Beer Monster 2017.11.01. 22:26:43

@Surdablog: Ez elég arcátlan válasz volt az egyik dologra, azt te is érzed, a másikra meg nem reflektál.

Beer Monster 2017.11.01. 22:40:51

Térjünk vissza akkor a gólyákról a valóságra. 2%-ban 'jogilag ártatlanok' ellen emelnek vádat. Ez jogi tény a felmentések aránya alapján. Ebből 0,5%-ban nem történt meg a bűncselekmény, 1,5%-ban más volt az elkövető. Továbbá a rendőrség felderítési aránya 50%.

Az én kérdésem pedig az volt, hogy ez alapján a jogász ki tudja-e számolni, hogy mennyi volt az 'objektíve ártatlanok' aránya a megvádolt terheltek között? Mert ki lehet.

Szöveges feladat: Értelmezd annak társadalmi jelentőségét, hogy az objektíve ártatlanok száma magasabb-e vagy alacsonyabb a felmentettek (jogilag ártatlanok) számánál. :(

Surdablog 2017.11.01. 22:42:37

@Beer Monster: A minősítés a te dolgod, arra nem reagálok. Érdemi kritikára viszont szívesen.

Mi volt, amire nem reflektáltam?

Surdablog 2017.11.01. 22:50:45

@Beer Monster: A jogész ez alapján nem tudja kiszámolni, mert ez alapján nem is lehet. Hogy jön ide a felderítési arány? És honnan az 50%?
De ez mind lényegtelen. Mert ugye te most azt kéred számon, hogy miért 98% a váderedményesség és nem 100%. Mert akkor nem lenne felmentés, és akkor nem lenne ártatlan ember elítélve.
Arról nem is beszélve, hogy 200 ügyet kolléga értékelt valahogy. Azt se tudjuk, h jogerős ítéletekről volt-e szó. Mi alapján válogatta, miből. Jó móka a számokkal, csak ne hívjuk már statisztikának.

Beer Monster 2017.11.01. 22:54:34

@Surdablog: Nos, ugye az hogy kik az amatőr természettudósok és a gólya hozza-e a gyereket, szerintem csak eltereli a figyelmet arról a döbbenetről, amit látunk.

A kérdés:

- vannak ártatlanul megvádoltak, tényszerűen és a bíróság által elismerten is (2%-ról derül ki)
- ezek az esetek azért buknak ki, mert előkerül a valódi tettes
- mi van azokkal az esetekkel, amikor nem kerül elő a valódi tettes?

Beer Monster 2017.11.01. 22:55:38

Az-e a bíró feladata, hogy amikor a vádlott ártatlan, de ez nem derül ki, akkor ezt ő ismerje fel?

Beer Monster 2017.11.01. 22:56:19

200 ügy között van-e ilyen?

Surdablog 2017.11.01. 23:04:32

@Beer Monster: Akkor nem lennének ártatlanul megvádolt emberek, ha a váderedményesség 100% lenne. Most akkor sok a 98 v kevés? Először ezt kellene eldöntened.
200 között 4 felmentés volt. Bíró mentette fel azért, mert kiderült, h ártatlanok. Ennyit tudunk. Arról nem tudunk, h 196 között lenne ártatlan.
Sőt arról is csak mendemondából, h volt 200 ügy, amiből 4 felmentés született és a fenti módon.
És akkor ebből kellene általánosan megítélni a bíróságok munkáját. Miért nem az ügyészségét akaord megítélni belőle? Vagy az ügyvédekét, vagy a NAV-ét?

Surdablog 2017.11.01. 23:05:16

@Beer Monster: Akkor nem lennének ártatlanul megvádolt emberek, ha a váderedményesség 100% lenne. Most akkor sok a 98 v kevés? Először ezt kellene eldöntened.
200 között 4 felmentés volt. Bíró mentette fel azért, mert kiderült, h ártatlanok. Ennyit tudunk. Arról nem tudunk, h 196 között lenne ártatlan.
Sőt arról is csak mendemondából, h volt 200 ügy, amiből 4 felmentés született és a fenti módon.
És akkor ebből kellene általánosan megítélni a bíróságok munkáját. Miért nem az ügyészségét akaord megítélni belőle? Vagy az ügyvédekét, vagy a NAV-ét?

Beer Monster 2017.11.01. 23:20:19

@Surdablog: Kérlek, ne játszd a hülyét. Tudom, hogy érted, miről van szó.

De megfordítom a kérdést, itt a matekpélda megoldása. 6 esetben mást vádoltak az elkövető helyett. A rendőrség, lévén 50% a felderítési arányuk, ebből még az eljárás alatt megtalált 3 valódi elkövetőt. A 6 ártatlanból ezt a 3-at felmentették.

Belegondolni rossz, hogy a rendőrség felderítési aránya ennél valójában sokkal alacsonyabb.

Beer Monster 2017.11.01. 23:25:03

És ebben nem a 3 ártatlanul leültetett ember a döbbenetes minden kétszázból. Hanem hogy a bíró, ha nem KÉNYSZERÜLT rá, hogy felmentsen valakit, akkor 100%-ban elítélte.

Ezt ráadásul már a számolás előtt tudtuk. Hiszen mindenkit elítélt, akinek az ártatlansága nem volt bizonyítva.

Surdablog 2017.11.01. 23:30:05

@Beer Monster: Én értem. Láthatólag te viszont kevésbé. Nem lehet visszafelé számolni és főleg nem belekeverni a felderítési arányt. A felderítésnek a váderedményességhez az égvilágon semmi köze.
Van 400 bcs. 50%-os felderítés mellett 200 esetben lesz vádemelés. Ezekben az ügyekben az ügyész azt gondolja, h nyert ügye van, a bíróságra is csak azért kell bemennie, mert pár éve nincs tárgyalás nélküle. Ebből az 200-ből lesz 4 felmentés.
Te meg visszafelé kikalkuláltad, hogy 6 embert ártatlanul vádoltak meg. Oszt miből gondolod? És szerintem felejtsük már el a lelkes "kolléga" statisztikáját a 200 ügyről, mert nyilván nem reprezentatív.

Surdablog 2017.11.01. 23:36:36

@Beer Monster: "Hiszen mindenkit elítélt, akinek az ártatlansága nem volt bizonyítva. "

Mivan???
4 emberről kiderült, h ártatlan, ezért felmentette őket.
196 emberről bebizonyosodott, hogy bűnös, ezért elítélte.
Vagy neked van arról ismereted, hogy a 196 elítélt között volt ártatlan???

Beer Monster 2017.11.01. 23:41:32

@Surdablog: Nézd, volt három kérdésem, remélem, legalább magadban megválaszoltad őket.

Induljunk ki egy negyedikből. Szerinted van bármilyen kis életszerűsége annak, hogy amikor egy ártatlant megvádolnak, akkor az esetek 100%-ában előkerül a valódi elkövető?

Beer Monster 2017.11.01. 23:45:37

Először is rosszul nézted a számokat. 200-ból 3 olyan eset volt, amikor kiderült, hogy mást mószeroltak be, nem 4.

Ha 50%-os felderítési arány esetén 3 valódi elkövetőt megtalának, akkor hány valódi elkövetőt nem találnak meg ezzel párhuzamosan? Mi az a szám, aminek az 50%-a 3?

Surdablog 2017.11.01. 23:49:54

@Beer Monster: Állításaid voltak, amit légből kaptál, és ezzel kapcsolatban volt egy teoretikus kérdésed. "Mi van azokkal, amikkel nem került elő a valódi tettes." De ebben is csak egy állítást fogalmazol meg, miszerint vannak olyan esetek, ahol ártatlanul ítéltek el embereket és ez azért ne derült ki, mert nem került elő a tettes. Ezt az ujjadból szoptad ki, erre vonatkozó ismereted nincs, ezért értelmetlen a kérdés is.

Ami az új kérdésed illeti, nem életszerű. De az a statisztika, amire hivatkozol, és ami alapján különböző teórikát gyártasz, az egy légből kapott marhaság. Az még életszerűtlenebb, mint az általad a kérdésedben megfogalmazott állítás.
Maradjunk a tényeknél, az is elég sok kérdést vet fel...

Beer Monster 2017.11.01. 23:53:59

@Surdablog:
Adj elő te 200 ítéletet, megnézzük arra. A tényeket csak a jogászok szokták vitatni, tudósok közt úgymond nem divat, mert akárhányszor ismételhető.

Surdablog 2017.11.01. 23:55:15

@Beer Monster: Az 50%-os felderítési arány nem azt jelenti, hogy a másik 50%-ban találnak nem valódi elkövetőt, hanem azt, hogy nem találnak elkövetőt. Ezért a váderedményesség alapja nem az ügyek 100%-a, hanem a vádemelések 100%-a. E között lényegi és óriási különbség van. Nem lehet visszafelé számolni.

Surdablog 2017.11.01. 23:57:33

@Beer Monster: Tényeket jogászok sem vitatják. A statisztikák nyilvánosak, az ügyek név nélkül a bíróság ok honalpjáról letölthetőek. Jó bogarászást hozzá.

Beer Monster 2017.11.01. 23:58:40

@Surdablog: Tudom, hogy azt jelenti, de mi okod van feltételezni, hogy ha a rendőrség 50%-ban talál gyanusítottat, akkor ez különbözni fog azokra az esetekre, ahol éppen egy ártatlan helyett kéne megtalálni a valódit?

Surdablog 2017.11.02. 00:06:57

@Beer Monster: Mert a rendörség nem ártatlanok helyett keres valódi tettest, hanem alapvetően a valódi tettest keresi. Az 50%-ba tartozik bele az is, amikor másodjára találja meg a tettest, vagy 20.jára (az 50% mellesleg véletlenül sem 50%).
És az ügyek felderítési aránya is jelentős szórást mutat. A tyúklopás felderítési arányi irgalmatlan alacsony, az életellenesé meg relatíve magas. Ezért átlag az átlag. Ha önkényesen kiragadsz példákat, amelynek más az eloszlása, mint az eredeti halmaznak, akkor arra az átlagot sem húzhatod rá. Gondolom ez statisztika 2. óra lehetett...

Beer Monster 2017.11.02. 00:17:29

Ha önkényesen ragadnék ki példákat, akkor az másképp nézne ki, de annál idevalóbb lenne.

Egy tömeggyilkos helyett elítéltek egy autótolvajt. A tömeggyilkost szabadon hagyták, és tovább mészárolt. Veszprémben megölt egy postást, azzal 6 év után végre lebukott. Házkutatás során találtak nála egy géppisztolyt, amit büszkén őrzött a hálószobájában. A Dunába is hajíthatta volna évek alatt, akkor nem derül ki soha, hány embert végzett ki vele, és a helyette bemószerolt piti bűnözők a tényleges életfogytiglant töltötték volna pár évvel ezelőttig, amíg ki nem nyírták volna őket a rabtársak.

Egy munkanélkülivé lett rablógyilkos helyett elítéltek egy édesanyját gyászoló értelmiségi fiút. A rablógyilkos bement a rendőrségre bevallani, de nem volt elég határozott, ezért inkább elzavarták. Visszament és újra jegyzőkönyvbe mondta, már azon gondolkozott, hogy elmegy a szerencsétlen fiú tárgyalására és a hallgatóságból kétpercenként bekiabálja, hogy "Én öltem meg!", de félt a rendbírságtól. A fiút 17 évre ítélték.

Mindkét esetben véletlenül derült ki, mindkét esetben elképesztően kicsi volt az esélye, hogy kiderüljön és az ártatlanok megússzák. Nem az ujjamból szoptam egyiket sem. Mindkét esetben az ítélet után derült ki. Arra gondolsz, hogy nincsenek olyan esetek, amikor az eljárás befejezéséig nem kerül kézre a valódi tettes?

Sajnos megint a túlbeszélésnek esik áldozatul a lelepleződés.

Surdablog 2017.11.02. 00:41:03

@Beer Monster: Nem. Arra gondolok, hogy ebből a példából sem fogsz tudni általános következtetést levonni.
Nem tudsz arra vonatkozólag semmit sem mondani, hogy azért 98% a váderedményesség, mert az ügyészek tutira mennek, vagy a bírák automatikusan a vádat átemelik az ítéletbe.
És arra sem tudsz mondani semmit, hogy hány emebrt ítélnek el ártatlanul. És ennek mi az oka.
Csak példákat írsz. De minek? Előrébb visz? Dehogy.
Érv bármire is? Dehogy.
Hangulatkeltésnek persze jó.

Beer Monster 2017.11.02. 00:41:35

@Surdablog: Én nem bogarászok, nekem ne mondja senki, hogy mindenre lehet példát hozni és az ellenkezőjére is. A te mintádon kiszámoljuk.

A jogi szakma egyébként éppen a tények bizonyításáról vagy cáfolatáról szól, persze hogy vitatják.

Beer Monster 2017.11.02. 00:44:25

@Surdablog: Arra az ítéletek tudnak válaszolni, amikbe még a vesszőhibák is a vádiratból kerülnek át gyakran. Biztos ezt te nem tudtad.

Surdablog 2017.11.02. 00:44:49

@Beer Monster: "nekem ne mondja senki, hogy mindenre lehet példát hozni és az ellenkezőjére is"
Ménem? Pedig igaz. Ezért nem lehet példákból általánosítani. Jobb járnál, ha megfontolnád, mielőtt kukázod végleg.

"A jogi szakma egyébként éppen a tények bizonyításáról vagy cáfolatáról szól, persze hogy vitatják"

Egyébként akkor fogalmad sincs a jogi "szakmáról" ha ezt gondolod.

Beer Monster 2017.11.02. 00:45:06

Van, akinek ezer eset is kevés, de még az összes is.

Beer Monster 2017.11.02. 00:49:26

@Surdablog: Attól, ha nincsen fogalmad a mintavételi eljárásról, vagy úgy teszel, mintha ilyen nem létezne és nem lehetne megfelelően végezni, még az emberiség teljes tudása példákból származik.

Gondolom viccből rendelkezik a Be a tények bizonyításáról. Viszont nekem nem kell hogy fogalmam legyen a jogi szakmáról, nekem az igazság felderítéséhez kell értenem.

Surdablog 2017.11.02. 00:49:55

@Beer Monster: Az elítéltek mindenre panaszkodnak. Vesszőhibára, szar ügyvéd, bíró, megvették a tanúkat, hazudik a sértett. Az is köztudomású, hogy a börtönben mindenki ártatlan.

Beer Monster 2017.11.02. 00:56:12

@Surdablog: Na ne. Te nem ennyit értettél meg abból, hogy ugyanaz a vesszőhiba az ítéletekben, mint a vádiratokban, mert nem vagy ostoba.

Surdablog 2017.11.02. 00:56:27

@Beer Monster: Az nem mintavétel, hogy a minta eloszlása más, mint az eredeti halmazé. Itt nem mintát vettél, hanem van egy részhalmazod, aminek az eloszlása legfeljebb véletlen egyezik meg az eredeti halmazoddal. Mi ebben a bonyolult?

A Be nem rendelkezik a tények bizonyításáról. A tények nem igényelnek már bizonyítást. Azért tények. Vádat kell bizonyítani az ügyésznek. Ebből álapítja meg a tényeket a bíró. Megállapítja, felismeri, nem pedig vitaja és cáfolja. Értem, h keresed az igazságot, de az objektív igazság a bíró döntése lesz. Szubjektív, meg a sajátod, meg mindenki másé. De annak nincs is jelentősége.

Surdablog 2017.11.02. 00:58:35

@Beer Monster: Mi következik a vesszőhibából? Mutass rá egy példát kérlek!

Beer Monster 2017.11.02. 01:07:55

@Surdablog: Arról van szó, amikor az ítéletek szó szerint egyeznek a vádirattal.

Surdablog 2017.11.02. 01:09:20

@Beer Monster: Értettem. Példát légy szíves! Meg választ arra, hogy mi következik ebből.

Beer Monster 2017.11.02. 01:14:59

@Surdablog: Jólvan, hát te nem vagy jogász, valami féltégla vagy.

7.§ (4) A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.

Akkor én is laikusként elmondom neked, hogy a tényeket kell bizonyítani, a bizonyított tényeket kell felhasználni, és a tények alapján kell mérlegelni a bűnösséget. Bűnösség bizonyítása nem létezik a magyar jogrendben, az a bíró meggyőződésére van bízva, nem bizonyítás kérdése. Az objektív igazság mindig az, ami történt. Legfeljebb a vádlott és a sértett tudja. A bíró pedig természetesen ítéletet hoz, nem igazságot, mert nem volt ott.

Lehet, hogy úgy jobb lenne, ahogy te gondolod, de a jogban nem úgy van.

Surdablog 2017.11.02. 01:30:55

@Beer Monster: bizonyitott teny. Ami nem bizonyitott az nem is tény...

Bűnösség bizonyitasa? Ez hogy jön ide?

Objektiv igazság, ami a valosagban történt. Valóban. Pont ezt allapitja meg a bíró. Jó, persze tudom, h errol van jogbolcseleti vita. De teoretikusan nem tudod bizonyitani az ellenkezojet. Persze kivetelt te biztosan talalsz, mert neked mindenre van. Pont erre ne lenne...
Most nem ugrik be, h melyik római jogász mondta, hogy azvigazsagos ítélet a jogszeru itelet lesz. Az igazsag maga a jog. Mindegy. Gugli segit, ha fontos.

TanNé · http://erkolcstan.blog.hu/ 2017.11.02. 07:38:29

A jelenlegi szabályok szerint ez bírósági etikai vétség, bár nem kellene annak lennie, mert szerintünk minden bíró bármikor szabadon bírálhatná bármelyik kollégája munkáját. A hang és képfelvételnek meg kötelezőnek kellene lenni az igen gyakori és megszokott bírói jegyzőkönyv hamisítások elkerülése miatt.

www.facebook.com/BiroiOnkenyEllen/photos/a.1267357806690283.1073741830.939544256138308/1591112877648106/?type=3&theater

András Horkay 2017.11.02. 10:30:41

@Surdablog: "Objektív igazság " nemlétező fogalom. Van az objektív valóság, aminek a megismerése a feladat és a megismert tények közötti összefüggések , a logikai kapcsoolatok amelyek alapján fel lehet állítani egy véleményt, és ha ezt többen is hasonlóképpen látják (ferlkészült emberek) akkor egy ideig el lehet fogadni igazságként, ami bármikor megváltozhat ha új tény vagy logika lép be a rendszerbe. https://hu.wikipedia.org/wiki/Igazság_(filozófia) De ebben a szövegben is van egy csomó ami már megdőlt. Pld. "Igazság alaptörvényei
Az igazságérték vizsgálatakor két alapelvet kell szem előtt tartanunk:
Minden állítás igaz vagy hamis – ez a kizárt közép törvénye
Egy állítás nem lehet egyszerre igaz és hamis – ez az ellentmondás-mentesség törvénye."
Ez az Igen-Nem vizsgálat már a mesterséges intelligencia fejlesztésben sem használatos, nem így működnek a dolgok. A bíróság mégis csak ezt ismeri. Ha így működnének a repülőgépek szoftverei, minden gép lepotyogna rövid időn belül. Vizsgáljátok meg: Ki a kopasz ember?

András Horkay 2017.11.02. 10:54:58

@látjátok feleim szümtükkel: Ha a számlát bizonyítékként mutatja be az egyik fél, de az jogilag nem számla, és a bíró elfogadja bizonyítéknak az elég nagy hiba, de azt mondja hogy ha akarja a fél, akkor kirendelhet szakértőt 150000 Ft-ért, amit kér megelőlegezni, az meg már vicces. A villamoson sem mutathatsz be az ellenőrnek egy cetlit amire rá van írva hogy villamosjegy, mert azt nemfogadja el érdekes módon, és még egyéb bajok is származhatnak belőle. - A számla pontosan meghatározott fogalom a számviteli törvényben, azt kell használni - ha ismerné az adott bíró, vagy fáradna vele hogy elolvasná.

András Horkay 2017.11.02. 11:24:40

@Surdablog: "Szerintem létezik jogi logika. A jogszabályértelmezés pl. sajátos logikára (jogi logikára) épül. Ez eltér más terültek logikájától, bár kétségtelen, hogy a logika eszközrendszerét, módszereit használja. " ---Természetesen hasznos marketing szempontból ha a jogtudomány, egyetem stb. jogi logikáról beszél és ezt a fogalmat használja a fiatal joghallgatók jogtudományba vetett hitének az erősítésére. De ez így természetesen nem igaz. A halmazelmélet, gráfelmélet, matematikai logika, döntéselméletek, operációkkutatás, stb. a matematikai tudományok része, ott kerül levezetésre és bizonyításra is, és mint ilyen térben és időben független. Nevezni lehet akárminek ettől még, így jogi logikának is. A "sajátos jogi logika" ami a szövegek jogi kapcsolatait is elemzi, az is szépen kidolgozott a szövegbázis kezelés sokéves fejlődése során, ilyen alapján dolgozik a Google is, és még jópár hasonló szoftver, Bing, és még egy tucat. Ezek a szoftverek tartalmaznak tezauruszokat is, és a jobbak szinoníma kezelést, fő deszkriptorokat tartanak nyilván és ezeknek a kapcsolatait is. A briteknél már réges régen megcsinálták a BSI Root nevű rendszert. (BSI ROOT Thesaurus British Standards Institution). A jogi logikának is a definiált fogalmakkal kell (ene) dolgoznia, és nem kitalálni valamit amit nem bizonyított senki, nehogy már kitaláljon a jog egy jogi halmazelméletet stb. A jog ha akarja ha nem, belecsúszik a matematikai ismerek tartományába hamarosan, mert az informatikai megköveteli, és nem elég azt mondani hogy az az igazság amire a bíró azt mondja hogy úgy van. Ennek a bíráskodási rendszernek az az oka, hogy nyilvánvalóan nem volt képes az igazságügy az objektív valóságot és a logikát soha sem összekapcsolni hiánytalanul!! ezért az emberre bízta hogy zárja le az ügyet akárhogy és indokolja meg valahogy, pótolva a hiányt valami ködös vélemény alkotásra, megérzésre. stb. A legtöbb esetben egyébként a logika segítene ha tudnák mi a francról van szó. Döntési táblázat is egy gyors eszköz, ha egy törvényt átvizsgál ezzel a módszerel valaki, akkor rájön hogy tele van lukkal, lekezeletlen esetekkel. és ha valaki ezeket felsimeri, akkor szabadon tevékenykedhet, mert nem ütközik jogszabályba.

Beer Monster 2017.11.02. 13:42:01

@András Horkay: Megvizsgálom. De természetesen meg kell mondanod, mit jelent a kopasz.

Ha akarnál, sem fogsz tudni olyan kritériumot adni, hogy aszerint létezzen a kizárt harmadik. Azért az emberi tudás No. 1. számú alapelve nem most fog megdőlni.

Surdablog 2017.11.02. 13:43:19

@András Horkay: Ha nem lenne objektív igazság, akkor a létét sem tudnád tagadni. Au életünk pedig televe van objektiv igazsagokkal. E köré szervezodik a társadalmunk. E nélkül nem tudnank eldönteni semmiről sem h jó vagy rossz, a tarasadalom erdeke vagy sem. Bűn az emberölés?
De ez egy létező filozófiai vita, ne csináljunk úgy, mintha nemlétező fogalomrol lenne szo.

A jogi gondolkodás, konkretan pl. A jogszabalyertelmezes nem szinonimakereses, meg szovegosszefugges elemzes. Ennel azert intellektualisabb tevekenyseg. Nyilvan tudod, hogy nem csak grammatikai, logikai szabalyok szerint kell ertelmezni, hanem figyelembe kell venni a jogalkotoi akaratot es a jogrendszer egészét. Ez egy sajátos, jogi

Surdablog 2017.11.02. 13:57:48

@Surdablog: logikai folyamat eredmenye. Ezt nem tudja elvegezni a gugli, vagy hasonló eredmenyre jut, mint a hozzaszolok a Be ertelmezesenel. Pont azert ez a folyamat, mert ez adja az objektiv igazsagnak megfelelo eredmenyt. Amibe termeszetesen beletartozik a biro merlegelese is, ami szinten reszben logikai folyamat. De a biroi mérlegelést sosem fogod tudni leprogramozni, mert olyan szubjektiv elemeket is tartalmaz mint a tapasztalat es a bolcsesseg. Pont ezert lesz az itelet az objektiv igazsagnak megfelelo.

A donteselmelet, meg tablak a jogalkotoknal hasznosak lehetnek. Bombazd oket ezzel. De azt nem jogaszok csinálják. Annak csak csekely resze a jogszabalyok megszovegezese. A biro nem lehetseges kimenetelekkel meg valoszinusegekkel dolgozik, hanem a tenyekkel. Egesz egyszeruen csak felismeri, megallapitja az ele tart bizonyitekok alapjan. Döntenie csak arrol kell h ez a torteneti tenyallas melyik jogi tenyallast fedi le es ezert milyen buntit szab ki.

András Horkay 2017.11.02. 13:59:59

@Beer Monster: A kopsz példát arra találtam ki, hogy érezd, nehéz olyan kritériumot találni ami egyértelműen az IGEN és a NEM logika érvényességét mutatja sok esetben., és ezek vannak többen, mint amikor az Igen és a Nem tuti jó.
Próbáld ki, alkoss mondatot pld
Kopasz az az ember akinek ***** haja nincs.
Nem kopasz az az ember akinek ****** haja van.
Viszont nehézség nélkül mondhatsz egy csomó mondatot, pld
XY majdnem kopasz. XY még nem kopasz, XY olyan mint aki kopasz, stb. százával.
De akármit is mondasz, ha egy szállal több haja van akkor átesik a másik kategóriába?
A "kevés a haja, kopaszodik, hátig érő homlok, stb is egy eset.

Én sem tudom megmondani csak azt, hogy ha egy szál haja sincs akkor biztos kopasz, de ha egy szál van akkor derfiníció kérdése amit fentebb láthatóan megalkothatsz.

De jogi kategóriával cserélve.
Mi az hogy félelem és félelem okozás?
Ki az aki fél? A félelem pozitív vagy negatív.
Ha a szakadék szélén megyek és félek az jó vagy rossz.
Ha nem félek akkor az jó vagy rossz.
Ha te mész a szakadék szélén de nem félsz, és én azt mondom vigyázz, és onnantól te félni fogsz akkor én zaklatlak vagy megmentlek?
Stb.

Mivel a fogalmakat nem definiálják, különböző módon lehet értelmezni és akkor jön az önkényes, vagy tömeges, politikai, vagy közvélemény által befolyásolt bíráskodás.
A végét már ismerjük a folyamatnak volt pár ilyen.
Ilyen volt legutóbb a menekült, gazdasági bevándorló stb átmenet, mikor ki igen vagy nem?
Ha csak kicsit bombázzák szét a várost akkor nemvagy menekült ha két házzal többet akkor már igen?
Lásd kopasz példa.

A jogban tudnék olyan definíciókat mondani, pld a gazdasági reklám fogalma, ami komplett marhaság.
Ilyenkor azt írják, jogtudós alkotók, hogy ebben a törvényben a fogalom az ami.
Miért nem számít hogy pld komplett tudományok ezeket már definiálták, pld a termék, és az áru fogalmát.
A joghallgató aki csak a jogot tanulja külön világban él? Amit persze nem ért senki, mert mást tanult.

Surdablog 2017.11.02. 14:06:00

@András Horkay: minden terulet definialja a fogalmait. Ezert ezek szuksegszeruen eltérnek. A szemelyauto mas lesz a kresz ertelmezeseben es mas az adojogban, es mas a lexikonban.

András Horkay 2017.11.02. 14:17:44

@Surdablog: Jól összekevered a dolgokat. ezzel az objektív igazsággal kapcsolatos véleményed erősen zavaros. Olvasd el az egyszerűen elérhető https://hu.wikipedia.org/wiki/Igazság_(filozófia)#Szubjekt.C3.ADv_.2F_Objekt.C3.ADv_igazs.C3.A1g mesét róla.
A Google nem szakértői rendszer elemzés tekintetében hanem egy adatbázis, ami a szövegek tárolására alkalmas, de elég fejlett keresési technológiával. A fejlettség szintjét itt az dönti el,hogy ha a "foci" szóra keresel akkor előjön e a "labdarúgás" is. Ha nem, akkor az összes szinonímára is keresned kell külön.
Az objektív igazság és a szubjektív igazság értelmezése a fontos, a bíró is lehet szubjektív az objektiv dolgok megítélésében, csak kérdés mi az objektiv valóság értéke (ki honnan nézi :) ).
Ha valami műszerrel mér valamit és lát egy értéket, azt hiszi az objektív valóságot látja, de kiderül hogy igaz ez, csak más olyan tények is befolyásolták az értéket, mint pld a levegő páratartalma. Máris téved.
Közlekedési cselekmények megítélésénél ez fontos, nedves e az út (nyomozás nem nézi, akkor más a fékút, stb.) Láthatóság, köd, fény viszonyok, stb. Na most akkor észrevehette e az autós a másikat és ha fékezett időben tette e, mert nekiment. Hibás vagy nem? Majd a bíró szubjektiv módon eldönti úgy hogy nem is volt ott, és a nyomozás sem szolgáltat adatot? esetleg olajfolt volt az úton? Millió ilyen van. Lásd Rezesova ügy. A szakértől sem ugyanazt mondták érdekes módon.

András Horkay 2017.11.02. 14:20:11

@Surdablog: Azért egy közgazdasági fogalmat újradefiniálni elég vicces dolog. Mi indokolja? Az emberek nem ismerhetik az összes tudomány fogalomrendszerét külön külön, így a szabályozás célt téveszt. Majd a bíróságon megtudod mit kell érteni a dolgon? A bírók sem ugyanazt gondolják. Ez a káosz.

András Horkay 2017.11.02. 14:27:37

@Surdablog: "De a biroi mérlegelést sosem fogod tudni leprogramozni, mert olyan szubjektiv elemeket is tartalmaz mint a tapasztalat es a bolcsesseg. Pont ezert lesz az itelet az objektiv igazsagnak megfelelo."

kevered ezt. A bíró szubjektiv elem akármilyen okos. A tapasztalat és bölcsesség szép irodalmi elem, de ha ellenkezik a logikával akkor ostobaságnak hívják, vagy irracionálisnak.
Ha a bíró azt mondja egy körre hogy négyzet mert ő bölcsnek gondolja magát, akkor az onnantól négyzetnek tekintendő?

A precedens jog sem más, ott a hiányzó nem definiált esetekre megtalált megoldásokat akarják közzé tenni, és reménykednek benne hogy egyszer csak elfogy az összes hiány, mert mindenre lesz precedens itélet. ez régen jó út volt. Ma már vicces.

Természetesen a matematika is téved, és fejlődik, mert a mélységeket mindig lehet fokozni. A tudomány ilyen.

A jogtudománynak stratégiailag vége van , mint a botnak,mert elment felette az idő.

Surdablog 2017.11.02. 15:00:19

@András Horkay: nem keverem, hanem maskent latom, amit te lathatoan nem akarsz elfogadni. De az mindegy.
A biroi szubjektivitason nem tudom mit ertesz. Ha elfogultsagot, akkor az nem lehet. Ha azr, hogy el tudja dönteni h a különös kegyetlenseg adott tenyallasnal mennyivel dobja meg a büntit. Az nyílván szubjektiv. Fugg a bíró elettapaszralatatol es neggyozodrsetol, bolxsessegetol. Ismetlem, pont ezert lesz az itelet az objektiv igazsagnak megfelelo. Mert minden lehetseges szempontot figyelembe vesz.

A negyzet adott, konkret jogi tenyallasban lehet kör. Ezt fikcionak hivjak. Van, amikor erre van szukseg. Ez specialis eset, es ettol meg a tobbi negyzet nem lesz kor. Ilyen ajogban a fogantatas idopontja. Nincs helye ellenbizonyitasnak.

A fogalmakrol. A jogban a "sajat erdekkoreben felmerülő kockazat" romai jogi fogalom. Erre a xx. Szazad masodik feleben a kozgazdasagtan megalkotta a nemszisztematikus kockazat fogalmat. Akkor most melyik tudomany ir at fogalmat? Mindegyik...

A jogtudomany halálárol mar evsuauadokkal ezelőtt is riogattak. Oszt mégse...

Beer Monster 2017.11.02. 15:01:42

@András Horkay: Ha meghatároztad, mi a kopaszság, onnantól ezek a mondatok nem validak.
Amíg nem definiáltad, addig mi a szösz az, amit kérdezel? Ki mennyire nevezné kopasznak? Ez egy másik kérdés.

Amíg túl bizonytalan állításokat mondasz, addig lehet igaz és hamis egyszerre, vagy félig igaz, no de ez azért van, mert az állításod többféleképp érthető, és az egyik igaz, a másik hamis. Ha pontosan tudod, hogyan kell érteni, ez kizárt.

Az olyan állítás, amit egyféleképp lehet érteni, az csak igaz vagy hamis lehet. Ne keverjük tehát a pontatlan szövegek többértelműségét vagy a többértékű logikákat az igazság alaptörvényével. A gondolkodás alaptörvényei nem sérülnek attól, ha használhatunk pontatlan fogalmakat. Ugyanis a tudásunk pontatlansága nem kérdőjelezi meg a valóságot.

Beer Monster 2017.11.02. 15:07:47

Ha majd a mesterséges intelligencia képes lesz felismerni a tisztességtelenséget, és magaddal viszel egy kütyüt, ami csipog, mikor az autókereskedő át akar verni, az első dolog lesz, hogy kitiltják a tárgyalótermekből.

Párhuzamos 2017.11.02. 15:12:45

Nagyon meg lennék lepve, ha ezt a posztot igazi bíró írta volna, annyi benne az ostobaság. Csak egy példa: ha elmondása szerint polgári bíró egy törvényszéken, akkor milyen rálátása van a kerületi/járási büntetőbírók munkájára??? Vagy még egy: hogy lehet, hogy fogalma sincs a bíróvá válás hatályos szabályairól?

Párhuzamos 2017.11.02. 15:13:25

@Beer Monster: mért tiltanák ki? addigra az MI fog ítélkezni is :)

Párhuzamos 2017.11.02. 15:14:32

@Surdablog: nana, a fogantatás időpontja vélelem és annak a megdönthető fajtája.

and/or 2017.11.02. 17:03:03

@wrstjnethn: Mindenki a saját nyomorúságos kis munkahelyét, jövedelmét félti! Ha lenne a pucájukban vér, már mindenki valami más helyen dolgozna, nem eltürné, söt (!) hozzájárulna ehhez a - fogd be a szád és húnyd be a szemed, mert kirúgnak vagy nyugdíjba tesznek - rendszerhez!

Surdablog 2017.11.02. 19:09:30

@Párhuzamos: igaz, de nincs kedvem másik példát keresni.

András Horkay 2017.11.02. 19:48:39

@Beer Monster: Nem írhatok ide sokat. Ezt olvasd el és valamivel előrébb vagyunk :) https://hu.wikipedia.org/wiki/Elmosódott_halmazok_logikája
A mai jogban mindenáron ki akarják kébyszeríteni az igen -nem logikát ezért az esetek nagyszázalékában az ítélet (és az alapját képező jogszabály ) hamis. Nézd meg mi a fegyver definíciója. Ez után a fegyver reklámozását tiltják. A végén kijön az hogy a légpisztolyt nemlehet reklámozni az atomtengeralatjárót igen. A légpuskánál is a kilövés energiája számít, az egy vízválasztó. ez nagyon jó a dugattyús sűrítésű fegyvereknél. De amikor gázt töltesz be a fegyerbe, rajtad múlik mennyik a nyomás. Na most akkor fegyver van a kezdeben vagy játék? Amit akarsz. Az íjjakkal ugyan az a helyzet, van amivel elefántot is lehet lőni.

András Horkay 2017.11.02. 19:55:58

@Surdablog: Az objektív igazság és a szubjektív igazság létező valami de más az értelmezése a filozófiában és a jogban.

Én nem használnám ezt, véleményem szerint van az objektív valóság (bizonyítható, mérhető, pontosan többek által is megítélhető tények) és ezt kapcsolja össze a logika (kiterjesztetten a gondolkodás módszertan) - igazsággá (ami nemállandó állapot (a föld is volt már tányér alakú).

Egyébként a filozófusoknak is segít a gondolkodás módszertan fejlődése.

A szubjeiktív igazság értelmezéséhez azt írogatják, ahol az ember is beszáll és megmagyarázhatatlan, bizonyíthatatlan ítéleteket mond a dolgokról. Pld a barátnőm szépséges (nekem).

Ha tudsz bemutatni "objektív igazság" definicíót a jogban alkalmazva azt megköszönném :)

Surdablog 2017.11.02. 21:14:11

@András Horkay: ha eltér az igazsagossag értelmezése a jogban es a filozófiában, akkor létezik önálló jogi logika is.

De nem ez a lényeg. Az igazsag ertelmezese a filozófiában sem egyértelmű. Szent Tamás szerint létezik objektiv igazság, míg pl. Maritain szerint nem.
Jogra visszaterve, a termeszetjogi iskola művelői (romai jogi es arisztoteleszi gondolat tovabbepitoi) irtak errol sokat:

"Az igazsagossag feladata megadni mindenkinek az ot illetot"

A tarsadalmi viszonyok el vannak rendezve. Ez objektiv rend. Ahol tarsadalom van, tarsadalmi viszonyok vannak, ott jog is van. A jogok a tarsadalmi viszonyokbol fakadnak.
Ha ez s rend felborul, eltolodik, akkor van szükség beavatkozasra. Meg kell vizsgalni, hogy objektive mi jogos. Ami objektive jogos, az lesz az objektiv igazsagos. A ketto nem választható szét. A jog nem lehet igazsagtalan. Es igy tovabb...

András Horkay 2017.11.02. 21:44:55

@Surdablog: "A jog nem lehet igazsagtalan." Ez tetszik :)

Beer Monster 2017.11.02. 21:46:02

@András Horkay: Amúgy ez a szakmám, azért köszi a wikipedia linket ;)
A többértékű logikák absztrakt eszközök. A valóságra (vonatkozó állításokra) viszont mind kétértékű logika érvényes.

Olyan értelmezések, amik a fuzzy logika igazságértékét fuzzy igazságértéknek akarnák interpretálni, tudományelméletileg hibásak. A fuzzy logika operacionális értelmezése szerint fuzzy fogalmaknak (halmazok) kezelési módja. Természetesen a valóságot reprezentáló 'fogalmak' az elmosódottak, nem az 'igazság'.

Az általad idézett wikipedia cikk ezt így mondja: "logikai vonatkozásai is csak a fogalmak homályosságának egyféle modellezése"

A kopaszság, a fegyver a homályos fogalmak közé tartozik.

András Horkay 2017.11.02. 22:20:54

@Beer Monster:
Pontosan.
A homályosság modellezése a lényeg. Egy GO játék picit bonyolultabb mint egy jogszabály.
A vadászgépek vezetése egy másik ellen is nehezebb mint értelmezni a Btk-t.
Az MI győzött egyébként.

A hagyományos Igen - Nem logikára írt sakkprogramok nem versenyképesek.
A GO ra írt hasonló programot is rommá ver te az MI program, majd saját magát is egy fejlettebb verzió.

A jog komplex módon még nem került nagyon a célkeresztbe (nem igazán érdeke senkinek) de részleteiben sokszor.

Egy aranyos eset, BH xxx akármi.

Megvádoltak a társai egy ügyvezetőt mert nem volt semmilyen papír arról hová tüntetett pár milliót.
Az objektív valóság bizonyíthatatlan volt a védekezés szempontjából, a sértettek szempontjából igen, mert pénz nem volt és számla sem.
Arra jutottak hogy lehetséges az hogy a cég érdekében költötte el a pénzt, mert vannak ilyen munkák ahol nem szokás papírozni a dolgot, de ezt értelemszerűen bizonyítani nem lehet.
Hurrá.

Tehát keress olyan tevékenységet ahol úgy sincs papír, csinálj úgy mintha az lenne a helyzet és vidd ki a pénzt zsákszámra. Aztán meg is úsztad.
Ezt semmilyen logikával nem lehet igazolni ez tény :)

Surdablog 2017.11.02. 23:21:08

@András Horkay: nyilvan nem ez volt a BH-ban. Nem veletlen h a számát nem írtad le...
Egyébként ha hiányzott a kétséget kizáró tény, akkor milyen objektiv valóságról beszélsz.
És mit kellett bolna tennie a bírónak? Eltelni bizonyitek nélkül, mert vkinek a szubjektiv igazsaga az, h hianyzik a pénze?

András Horkay 2017.11.03. 00:50:08

@Surdablog: Nem kerestem meg a számát, de megvan.

TanNé · http://erkolcstan.blog.hu/ 2017.11.03. 06:54:40

Makranczi Zita bíró elmebeteg!

"Makranczi Zita jelentette ki - a Pesti Központi Kerületi Bíróságon -, hogy az objektív mérce szerint nem alkalmas a becsület csorbítására az, ha valakiről azt állítjuk, hogy elmebeteg. Ez ugye értelemszerűen őrá is érvényes. " - Igen ezzel is teljes mértékben egyet értünk. Szerintünk is elmebeteg az adott bírónő. Kórképe: vagy szellemileg leépült, vagy hatalmi mániája van. Mindkét esetben alkalmatlan hívatása betöltésére. - Bírói Önkény Ellen mozgalom

erkolcstan.blog.hu/2017/11/02/makranczi_zita_biro_elmebeteg

Beer Monster 2017.11.03. 07:51:22

@Surdablog: Ne tetézd. Szerinted mindenki tisztességtelen és hazug.

Surdablog 2017.11.03. 07:57:49

@Beer Monster: ilyet írtam volna? Biztosan nem.
Csak kiragadtok mondatkat, felrertelmeztek jogi szövegeket es csusztattok. Még rossz szandek sem kell hozzá. Elég a hozzanemertes.

Beer Monster 2017.11.03. 07:59:06

@TanNé: Csöppet sem lepődnék meg. Azért ez a szakma köztudottan vonzza a hatalmi arroganciában megnyilvánuló eseteket, meg alkalmas a kitermelésére is.
Ez mégis inkább a képességeit, mint az elmeállapotát érintő kérdés lehet.
Tele van a net bírókkal, akik ordítoznak a tárgyalásokon.

Beer Monster 2017.11.03. 08:05:29

Orvosból pl találkoztam "hozzánemértővel", de még olyant nem láttam, aki a nyelőcső-gyomor-bél sorrendjét ne tudja.

Beer Monster 2017.11.03. 08:06:44

@András Horkay: Ha én másnak a millióit költöm, mégha leukémiás gyerekeknek veszek is belőle tolókocsit, de nem kérek róla papírt, akkor ugye vitathatatlanul számítok arra, hogy lecsuknak.

Surdablog 2017.11.03. 11:59:46

@Beer Monster: Ha nem értesz egy jogi szöveget, vagy azt, hogy a bíró miért döntött úgy ahogy, akkor azért az is elképzelhető, hogy ne a bíró a hülye. Persze tudom, erre kicsi az esély, de azért ezt is vedd számításba.

Ha mások millióit költöd, akkor és csak akkor fogsz ezért ülni, ha ezt kétséget kizáróan tudja bizonyítani a vád. Ha ez nem sikerül, akkor megúszod. Ebből nem az következik, h a bíró nem ért a joghoz.

András Horkay 2017.11.03. 12:52:21

@Surdablog: Egy fenét. Az ügyvezetőnek kell bizonyítania hogy a számviteli előírásokat betartotta, mert az kötelező. Van mérleg és abban van mérleghiány, azt neki kell megmagyaráznia, nem a felperesnek kell kitalálnia mia francot vett (vagy lopott el). Egy magasan képzett bíró kérdezte tőlem, hogy mivel tudom bizonyítani azt hogy az eltünt pénzt az ügyvezető NEM a cég érdekeire költötte. Észnél van? Ez a bizonyítási teher megfordítása, mert teljesen elképzelhetetlen hogy tudjam mit a fenét csinált.

Surdablog 2017.11.03. 12:58:40

@András Horkay: A vádat a vádlónak kell bizonyítania. Az ügyvezetőnek az égvilágon semmit sem kell tennie, még válaszolnia sem.
Tanúkat meg azért hallgatják meg, hogy elmondják mindazt, amiről ismeretük van. HA a bíró rákérdz valamire, és nem tud rá válaszolni, akkor nincs arról ismerete és kész. Ebből ne vonj már le messzemenő következtetést. Olyan, látszólag számodra értelmetlen kérdések is fontosak lehetnek. Nem azért kérdezi meg a bíró, h szerinted mi történt, mert ennek komolyabb relevanciája van, hanem ebből tud követkzetetni arra, hogy elfogult vagy-e, átlátod-e a dolgot, érted-e, hihető-e, stb.

András Horkay 2017.11.03. 12:58:52

@Surdablog: Egyébként egyszerű, ha felvett 20000 Ft-t ezerszer fogyóanyagra, és csak 18000-ről volt számla akkor keletkezett 2 milliós mérleghiány, és ki tudja azt bizonyítani hogy amikor vett egy doboz fagylaltot (azt sem tudva hogy kinek a pénze) akkor ki ette azt meg - vagy ebből utazott el Gibraltárba. A házipénztárt meg nem vezette nyilván.
Egyébként ez nagyon komoly helyeken is így van, aztán lepapírozzák, selejtezéssel, meg ráírják valamilyen beruházásra stb. A kutya sem veszi észre. Van egy rendezvény ráírnak 1000 db papírtányért, amit kidobtak úgyis. De volt olyan extra is hogy halastó mélyítésére vett fel támogatást, csak éppen senki sem tudta mennyi iszapot termeltek ki vagy egyáltalán csináltak e valamit. Papíron viszont szuper.

András Horkay 2017.11.03. 13:06:35

@Surdablog: Ezek polgári ügyek. Nincs vádló, hanem kár van. Kártérítési per. Amúgy persze sikkasztás, de ott is a mérleg számít. Azt nem gondolod komolyan hogy a büntetőügyben bárki tudja bizonyítani hogy a jogellenesen felvett pénznek mi lett a sorsa. Odaaadta a nagymamának és kész. Tudod bizonyítani? Nem. Azért van a számvitel, dokumentálási kötelezettség. Ha nincs papír akkor sikaksztottál ha nem bizonyítod be te hogy mégsem, mert a cég érdekében fizettél ki valamit, de nincs róla papír, akkor vannak a tanuk stb. Látom a számvitel még nem okozott elég nagy kihívásokat neked sem. Pedig hasznos olvasgatni néha. A számviteli törvénysértés az büntető ügy, a pénz megftérítése meg polgári lenne. A bizonyítást a könyvizsgáló követi el, nem a sértett, vagy károsult.

Surdablog 2017.11.03. 13:13:30

@András Horkay: A sikkasztás az büntetőügy. A kár meg polgári. Ott a felperesnek kell bizonyítania, hogy kár érte, azt az alperes okozta, és a kár és alperes károkozása között ok-okozati összefüggés van. Alperesnek itt sem kell mondania semmit.
Autóval lakott településen 50-nel lehet menni. Ha 60-nal mész és lemeszelnek, akkor sem neked kell bizonyítani, hogy te betartottad a sebességhatárt. Ha hátulról belédjönnek, akkor is neked kell majd bizonyítanod, hogy kár érte, mekkora a kár, ezt a másik autós okozta. A másik autós meg legfeljebb védekezhet. De hátra is dőlhet és egy árva kukkot sem kell szólnia. Aztán majd a bizonyítékaid alapján eldönti a bíró, h sikerült-e mindent bizonyítanod.

RuszinZsolt · www.fairconto.hu 2017.11.03. 14:58:18

'Az ügyészség rendszeresen “falaz” a rendőröknek, még a legnyilvánvalóbb esetekben sem. "

Bíró úr, kérem, hogy blog szerkesztőivel ezt a mondatot korrigálják, mert az nyelvtanilag problémás.

Én örülök, hogy van bíró, aki a nyilvánosságot nem valami fertőnek tartja és legalább nyilatkozik és vitatkozik, bár jól láthatóan név nélkül teszi, tehát valamitől fél.

András Horkay 2017.11.03. 16:22:12

@Surdablog: Pontosan így van. A hivatalos mérlegben szereplő B IV Pénzeszközök rovatban lévő összeggel kell elszámolnia az ügyvezetőnek. Ha nem tud, akkor sikkasztott illetve kárt okozott. Ez a bizonyíték, ilyen egyszerű ez. Az ügyvezető pedig mint egy varázsló vagy a pénzt húzza elő és a kamatokat vagy szerződéseket ,számlákat, jegyzőkönyveket, akármit. Ő már a benyújtott mérleg bizonyíték cáfolatát hajthatja végre, védekezésképpen. De az nem védekezés hogy Hol a pénz? A pénz a házipénztárban van. Hol a házipénztár? Átadtam. Hol az átadás átvételi? Az nincs. Egyáltalán volt házipénztár nyilvántartás? Nem. Most láss csodát, ezt a védekezést a képzett bíró elfogadta. Kérdés: Normális?

jog-ász 2017.11.03. 20:27:37

ha ezt bíró írta akkor azt hiszem őt kellene legelőször nyugdíjba küldeni! polgári szakág!meg az obh küldi nyugdíjba a bírókat és még sorolhatnám, te jó ég, azért ez elég gáz....

Surdablog 2017.11.03. 20:48:17

@András Horkay: valszeg, ha elolvasnánk az iteletet es a jegyzokonyveket, akkor abban nem pont az szereprlne, amit írtál. Valszeg valamit te ertesz félre

András Horkay 2017.11.03. 20:58:43

@Surdablog: Nem értek félre semmit. Fellebezve lett ügyvéd által. Csak annyi történt hogy apró kihívásokkal rendelkezett a bíró a számviteli ismeretek terén. Egyébként ez nem ritka, gondolom sosem volt erre idő hogy elmélyüljenek a számviteli tudomány rejtelmeiben. De mentségükre legyen mondva az tényleg bonyolult. De ez semmiség ahoz képest ami élő probléma, és mindenki hemperegne a vidámságtól, ha az EVA-s Bt-kre vonatkozó társasági tv és az adó törvények közötti ellentmondást megismerné. Az bonyolult, azért meg sem próbálom ismertetni. Van irodalma a neten is, de nem zavar senkit. A lényeg az hogy csak bevételi nyilvántartást köteles vezetni és ebből vicces helyzetek tudnak előállni - pld hogyan számol el a többi tuzlajdonos felé a kissebségi tulajdonos ügyvezető.

András Horkay 2017.11.03. 21:00:57

@jog-ász: Mivel fiatal és csinos, nem érdemes nyugdíjba küldeni :) Inkább egy mérlegképes tanfolyamot tartanék neki + gyakorlat és könyvvizsgálói tgapasztalatcsere.

Surdablog 2017.11.03. 21:03:10

@András Horkay: szamvitel az szakertoi kérdés. Miert ertene hozza a biro, hacsak a masoddiplomaja nem az. Te sem ertesz mindenhez.

András Horkay 2017.11.03. 21:18:01

@Surdablog: Olyan dolgok vannak hogy azt hiszed drogoztak a résztvevők. Igazságügyi szakértő írja, aki vizsgálta az anyagot, hogy a bevételi pénztárbizonylatok megvannak, és így minden rendben van. 1. Azok nem bizonylatok, hanem cetlik , amit a könyvelő azért tett be a könyvelésbe hogy tudja oda fog érkezni majd az aláírt bevételi pénztárbizonylat (és ez nyilván nincs is aláírva ami kizárja eleve a cetlit a rendszerből) De ez sosem érkezett meg. 2. Nincs kiadási pénztárbizonylat és nyilvántartás sem. Persze pénz sincs. Kérdezem telefonon a szakértőt (hang alapján már készülhetett a nagy útra valószínű komoly lebegő befolyás alatt is állhatott). Azt mondja hoyg ő csak azt tudja vizsgálni amit kap anyagot. Kérdezem tőle de ha valamit nem lát mert nincs is és sosem volt, azt miért irja be? Azért mondta mert úgy gondolta hogy van csak nincs nála. Hurrá (kérdeztem tőle hoghy ő most irodalmat ír vagy vizsgálati anyagot, és hinni a templomban kellene) . Az szikrát sem zavarta hogy az általa is kimutatott mérleghiány - pénzeszköz hiány. Az ilyen hatökröt be kellene keretezni. De bírónkat ez cseppet sem zavarta és szerinte is igy baromi jól van a dolog. Ez az irracionális gondolkodás, aminek az értékeléséért közgazdasági Nobel díjat kapott Richard H. Thaler, :Rendbontók, a viselkedési közgazdaságtan térnyerése" c. könyvet megveheted a HVG kiadásában (reklám helye). Egy idézet " A politikai gazdaságtan - és általában valamennyi társadalomtudomány - alapja nyilvánvalóan a pszichológia. Eljöhet az a nap, amikor képessé válunk a társadalomtudományok törvényeit a pszichológia elveiből levezetni. " Vilfredo Pareto, 1906 (Megjegyzés ez a jogra is vonatkozik, néha nem tudom hogy a sárgaházban vagyok, vagy egy tárgyaláson - bocs)

András Horkay 2017.11.03. 21:25:08

@Surdablog: Természetesen nem értek sok mindenhez, de amihez nem értek abba nem dumálok bele, és pláne nem itélkezem. De ha van könyv hozzá, szivesen megcsinálom a vakbélműtétedet, legfeljebb nem sikerűl, és mehetsz fellebezni a kórboncnokhoz. Hibázni normális dolog, de ha valamihez nem értünk akkor kérünk segítséget, bármennyire kellemetlen. Én egyébként el szoktam mondani ott helyben hogy mi az ábra és mit kellene megnézni hogy jó döntés szülessen és menjünk már inne a csodába, de ezt nem veszik szivesen, mert valaki az egyetemen gondolom azt mondta a nebulóknak, hogy "Ti vagytok a tudás őrzői, mindent tudtok, és minden ellenkező híresztelés a bűn forrása". „Mert Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség, most és mindörökké. Ámen.”

Surdablog 2017.11.03. 21:36:03

@András Horkay: de ez baromsag. Amihez nem ert a biro, ahhoz szakertot rendel ki. Es nyilvan nem a véleményedre lesz kíváncsi. Lehet h neked nem tetszik a szalertoi vélemény, dehát a szakerto a szakerto.

András Horkay 2017.11.03. 22:49:31

@Surdablog: Ez nem szimpátia kérdése. A számviteli tv egyértelmű. Ha hibásm vagy nem egyértelmű a szakértői vélemény akkor másikat is kell igénybevenni, lásd pár másik per. Az a gond hogy nem érti hogy hibás, neki hibásan is jó. Ebben nincs semmi extra, a józan ésszel is belátható, hogy egy cetli az nem bizonylat, nem kell ehez kandidátusnak lenni. Egy bíró esetében nem a szakértelem hiánya a zavaró, mert igazad van, miért kellene mindenhez tökéletesen értenie. A gondolkodás képesség hiánya zavaró. MIvel elmondtam neki hogy én értek ehez, van is végzettség +gyakorlatom benne, picit nagyobb dolgokban is, legalább a kétségei felmerülhetnének hogy a kialakított véleménye ökörség. HA valaki egy mérleget sem látot életében (valószínű) akkor olvasson utána (nem ér rá gondolom) ha a mérleg fogalmát sem érti, az már gáz. A rovatban lévő számot nem látja? Az pontosan megegyezik a követeléssel? Mégis mire gondol, mi a francnak van a mérleg? Viccnek? Ez hasonló mint amikor turista megissza a hotel minibár tartalmát, és letagadja, vagy feltölti teával a konyakos üveget, csak nem tud róla hogy a cucc jelzni a fogyasztást. Nyilvánvaló dolgokban nem lehet a tényektől eltérő álláspontot kialakítani mert akkor az embert irracionális gondolkodónak nevezik. :) :)

látjátok feleim szümtükkel 2017.11.04. 20:53:26

@András Horkay:

Igazad van, de csak részben.
Ha a bíró elfogad számlának egy olyan iratot, ami nem felel meg a számviteli törvény szerinti számla alaki és tartalmi követelményeinek, akkor a bírónak célszerű írásban beadványt küdeni, abban rámutatni a vonatokozó törvényi rendlekezésre, és elmagyarázni mi a gond a kérdéses irattal. Az írásos anyag tartalmi ellenőrzését - főleg, ha a vonatkozó jogszabály pontosan meg van jelölve - egy bíró sem meri kikerülni, mert ha ezt teszi, kiderül, hogy lusta a tövényt elolvasni. Aki még is kikerüli, annak az ítéletét meg lehet támadni többnyire eredményesen.
Vannak bírók, akik kifejezetten szeretik, ha a peres felek megjelölik a jogszabályhelyeket. Egyébként, ha jól emlékszem az eljárásjogi szabályok is hivatkoznak a jogalapok jogszabályi megjelölésére mind a büntető, mind a polgári ügyekben.

András Horkay 2017.11.04. 21:00:10

@látjátok feleim szümtükkel: Biztos igazad is van, csak ez azért elég gáz. Az ilyen gyakran használt törvényeket aki nem tudja fejből az minek megy jogi pályára. Még én keressem ki neki hoyg mit nézegessen. Egyébként megszoktam tenni, de sok esetben olyan bonyolult az egész hogy könyvet kellene írni róla. ha meg mnegteszem mképtelen végig nézni. Ilyen pld a kapcsolt vállalkozások elszámolási követelményei és az ezzel kapcsolatos vitás ügyek kezelése. Na arra kiváncsi lennék ki tudja követni. Vannak olyan eswete4k is hol az egész környezete hibás, az államnak meg kellene változtani a rendszert mert totális butaság az egész ahogy van a törvények ütik egymást, és komoly károkat okozhatnak akik észreveszik a lukat, nem csak az államnak hanem az üzlettársaknak is. Nem foglalkoznak vele. Most nem akarok itt nyilvánosan tippeket adni, de komoly a dolog.

látjátok feleim szümtükkel 2017.11.05. 10:28:37

@András Horkay:

Tudom, és egyet értek veled, de az akkor sem megoldás, hogy a bíró mindent tudjon.

Jó lenne olyan szakértői hálózat, amelyik kizárólag a rendőrségnek-ügyészségnek-bíróságnak dolgozna, és az ügyekben eljáró felek kérésére is eljárnának. Természetesen piaci árakkal, mert különben nem éri meg ilyen szervezetben dolgozni. Most amikor a szakértők egyébként más foglalkozás mellett szakértenek, nem kell csodálkozni sem a minőségen, sem az időszerűségen. A mai gyakorlat sajnos az, hogy a magán szakvéleményeket kevésbé fogadják el, és drága pénzen sok idő alatt készíttetnek "hivatalos" szakvéleményeket.

Azt viszont nem tudom elfogadni, hogy azok a jogászok, szakemberek, akik nem a hatóságon belül ténykednek, és észlelik valamely törvényi szabályozás ellentmondását, miért nem fordulnak pl. konkrét ügyükkel az AB-hez, holott erre lenne lehetőség. Minél több beadványt kapnának, annál jobban ráébrednének mi folyik az ország jogalkotásában. A pórnépnek is tudni kéne ezt, mert sajnos a polgár zsebére és bőrére folyik az állami "hatalomgyakorlás" De sajnos mindenki csak hárítani tud, mert az egyszerűbb.

András Horkay 2017.11.05. 10:41:24

@látjátok feleim szümtükkel: Egyetértek ismét. A szakértő jó ha van, de kérdés mennyire szakértő. nehéz dolog ez. Aki tényleg a csúcson van, az nem foglalkozik ilyen dolgokkal mert nem ér rá. Azok szakértenek akiknek ez belefér az idejükbe és mellékes jövedelmet biztosít. Volt olyan tárgyalás, (elég rég volt) hogy informatikai témában szakértett egy viszonylag fiatal ember, de még a témához kapcsolódó alapfogalmakkal sem volt tisztában. Egy IBM számítógépet (szerver) 350000 Ft-ra értékelt, ami már több mint 4 éves volt, és lejárt a hibátlan működésre vonatkozó garanciája (MTBF) Ezt a fogalmat nem ismerte. A bírónő igazat adott neki a tárgyaláson. A vices fordulat akkor következett be, mert előhúztam egy számlát, amin a nagykereskedő által féléves garanciával eladott gépek ára 15000 Ft volt. Vettem kettőt is mert megérte. Ez cseppet sem győzte meg a bírónőt, mivel 5 percel ez előtt már úgy gondolta hogy az a gép biztos 350000-t ér hiszen ezt mondta a szakértő, és azt sem zavarta meg hogy a szakértő nem érti hogy az a gép otthonra jó játszani a gyereknek, de hivatalos szolgáltatásra (pld. mentőszolgálat stb. ) már alkalmatlan, mert kockázatos, bármikor meghibásodhat és aki alkalmazza gondatlan e miatt. Másodfokon elbukták az ügyet, ott azért már elgondolkoztak. Természetesen az ügyvédeknek sem volt fogalma sem az egészről. Ilyen alapon vállalhatnék szívműtéteket is, mert hallottam már róla hogy van olyan, és gyerekkoromban boncoltam gyíkot az iskolában.

Beer Monster 2017.11.06. 19:19:47

@András Horkay: "gyerekkoromban boncoltam gyíkot az iskolában"

Hát ezt ne nagyon hangoztasd, mert könnyen előkerülsz a következő darabolós gyilkosságnál. Tavaly egy hentest varrtak be, akinek eltűnt a válófélben lévő felesége. A vádat arra alapozták, hogy volt húsfeldolgozó a pincében.

Egy orvost is elítéltek, mert találtak egy fecskendőt a kocsijában.

András Horkay 2017.11.06. 22:09:18

@Beer Monster: Na és mi lett? Meg találták a feleség darabjait?. Lehet hogy kiment vendégmunkásnak Amsterdamba. Definicíó szerint mit jelent az "eltünt" ? Nem találják. Na és? Az EU területén szabadon kószálhat akárhol. Ha bevallotta az más.

Beer Monster 2017.11.06. 23:26:33

@András Horkay: Nem érted. Hentes volt, simán feldarabolhatta a feleségét. Még mészárszék is ki volt alakítva a pincében.

András Horkay 2017.11.07. 13:59:43

@Beer Monster: Egy jó hamburgerért dolgozni kell.

Beer Monster 2017.11.07. 17:26:53

Szídjuk itt a politikai befolyást, nyilván az esetek többségére gondolva, ám van olyan helyzet, amikor még a politikai nyomás is normálisabb, mint az élettelenül, már-már autista módjára ítélkező bírók:

index.hu/belfold/2017/11/07/felmentettek_a_motoros_tolvajok_uldozese_miatt_elitelt_not/

Chiro71 2017.11.09. 15:26:24

@fáskerti elvtárs: Én sem akarok jognáci lenni, de nekem is feltűnt, hogy mennyi szakszerűtlenség van a cikkben, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy nem bíró írta:

1. Amint ön is írta, megyei törvényszék nincs. Törvényszék van, aki ott dolgozik, ezt véletlenül sem hibázza el, hiszen naponta többször is leírja. (A törvényszékek elődei voltak a megyei bíróságok.)
2. Polt Péter nem főügyész, hanem legfőbb ügyész. És ez nemcsak egyszerű elírás, ugyanis a főügyész egy létező pozíció, megyei, illetve fővárosi főügyészek vannak. Szakmabelinek ez is evidencia, hiszen a főügyészekkel, illetve helyetteseikkel vannak napi kapcsolatban.
3. Nincs olyan polgári bíró, aki okoskodni merne büntető ügyekben, és vica versa. Ez tuti.
4. Nem kötelező a védőnek jelen lenni a gyanúsítotti kihallgatásokkor, sem Magyarországon, sem a világ fejlett jogrendszereiben sehol. Lásd.: net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800019.TV
5. Kriminológiai képzettség hiánya a bíróknál: A kriminológia szép tudomány, az Országos Kriminológiai Intézet egyetlen meghívását sem utasítom vissza, kezem-lábam törve rohanok, ha hívnak (mert hívnak), ritka intelligens, jó arc csapat. De a kriminológiai ismeretek egyáltalán nem elvárások egy bírónál. Persze, nem ártanak ezek az ismeretek. (A Kriminológiai Tanulmányok az egyik legizgalmasabb tudományos folyóirat). Nyilván kriminalisztikára (kb. nyomozástan) gondolt a cikkíró, de ez is nagyon randa tévesztés.
6. 2-3 évvel a bűncselekmények után nem lehet egy tanút szabályszerűen kihallgatni? A komoly gazdasági, korrupciós, állam és emberiség elleni bűncselekményekre a világon mindenütt rendre az elkövetés után sok évekkel derül egyáltalán fény. Miről beszélünk?

Ez még úgy is nagy szégyen, ha nem szakmabeli írta.
Ne haragudjatok, több energiát nem vagyok hajlandó erre cikkre pocsékolni.